A kiállításról


A Société különleges tereibe egy kortárs nemzetközi kiállítás ágyazódik. Ez az Everyday Exotic, ami a kelet-közép európai képzőművészet néhány egyszerű, mai csodájára irányítja a Société közönségének figyelmét. A házban váratlan helyeken felbukkanó meghatározó alkotók munkái egy hibrid vizuális univerzumba kalauzolnak bennünket.

 

Mindenki gyűjt valamit. Kagylót, madártollat, a tenger mozgása által lecsiszolt színes üvegdarabokat, telefonkártyát, kitűzőt, kerámiákat, törzsi maszkokat, megkövesedett csigákat. A gyűjtés végtelenül emberi tulajdonsága megvan mindannyiunkban. Már az 1600-as években a világot fosszíliák, kagylók, állattani példányok, műtárgyak és könyvek után bejáró gyűjtők úgynevezett wunderkammerekben tartották privát megtekintésre ezeket a különlegességeket. A „csodaszobaként” (wonder rooms) is ismert gyűjtemények olyan kivételes és rendkívüli tárgyak gyűjteményei voltak, amelyekkel megpróbálták elmesélni a természeti világ csodáit és furcsaságait.

Számunkra most az egész Société Budapest maga egy wonder room, amelynek különleges tereibe egy nemzetközi csoportos képzőművészeti kiállítás ágyazódik, hogy a ritualitás, a funkcionalizmus és az absztrakció Magyarországon eddig soha nem látott hibrid vizuális univerzumába kalauzolja a látogatóit és bemutassa a kortárs képzőművészet néhány csodáját.

A kiállításra meghívott művészek legfontosabb közös nevezője a bátor művészi kísérletezés, aminek jegyében mindannyian örömmel lépnek ki a megszokott és hagyományos galériaterekből azért, hogy kimozdítsák a képzőművészetet évszázados elefántcsonttornyából, műveik pedig új kontextusba és új közönség elé kerüljenek.

A kiállítás a kortárs fiatal képzőművészet új anyaghasználatának szinte teljes spektrumát lefedi. A kiállított művek rendkívül változatosak, ez a diverzitás is egy fontos fókuszpontja a kiállításnak. A tizenegy fiatal kiállító munkáinak művei között találhatunk kerámia szobrokat, madártollal kirakott gipsz tárgyakat, neoncső, műbőr, üveggömb műveket, plexiből, gumiból, diszkómotor hajtotta acélból készült darabokat.

Emellett a kiállítás a priváthoz (műtárgyak) és a nyilvánoshoz (a többfunkciós hely) fűződő egyéni kapcsolatainkat teszteli, kizökkentve a hagyományos értelemben vett művészetélvezetből a befogadót, miközben a társadalom rögeszmés vonzódását és kapcsolódását vizsgálja az anyagi világhoz. Célja, hogy a közönségét a művek használati értéke és szimbolikus értéke között oszcilláltassa és hatályon kívül helyezze a kortárs művészettel kapcsolatos prekoncepciókat.

Akár egy kortárs wunderkammerben, a vitrinekben és a házban elszórva látható tárgyak elsősorban a “gyűjtés” végtelenül humanista tevékenységére fókuszálnak. Mintha ezek az alkotások egy távoli kultúra elénk hozott használati vagy rituális tárgyai lennének, csakhogy megkérdőjeleződjön bennünk a műtárgy és funkcionális tárgy közötti különbség.

Kiállító művészek:

Benczúr Emese (HU), Ember Sári (BR-HU), Svetlana Fialova (SK), Habima Fuchs (CZ), Győri Andrea Éva (HU), Keresztes Zsófia (HU), Kiss Adrian (HU-RO), Olga Micinska (PL), Moizer Zsuzsanna (HU), Ulbert Ádám (HU)

Kurátor: Sárvári Zita

Támogatók: Szlovák Intézet, Budapest, Lengyel Intézet, Budapest

A tárlatvezetéshez időpont egyeztetés szükséges:

Sárvári Zita ( zita.sarvari@societebudapest.com )

Fotók: Bíró Dávid